Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány érdekességet az IPv6 címkiosztással kapcsolatban. Az információk az internet különböző forrásaiból származnak, remélhetőleg nem írtam el vagy fordítottam félre semmit.
Előzetesen némi információ:
Mint bizonyára tudod, az internet működéséhez alapvetőek az IP címek, melyek az internetre kapcsolódott eszközöket azonosítják. Kiindulásként ún. IPv4 címeket használtak, amik 4 byte –on, azaz 32 biten kezelik a címeket. A kezdetekkor úgy gondolták ez bőven elég lesz, hiszen 32 biten közel 4 milliárd különböző kombináció adható meg. Az egymás utáni kombinációkat binárisan így írhatjuk le:
0000 0000 0000 0000 0000 0000 0000 0000
0000 0000 0000 0000 0000 0000 0000 0001
0000 0000 0000 0000 0000 0000 0000 0010
0000 0000 0000 0000 0000 0000 0000 0011
0000 0000 0000 0000 0000 0000 0000 0100
.
.
.
1111 1111 1111 1111 1111 1111 1111 1111
A számuk egész pontosan:
232 = 4 294 967 296.
Sajnos-szerencsére az internet olyan ütemben fejlődött-fejlődik, hogy a fenti elképzelés már nem állja meg a helyét, a kiosztható címek erősen fogyóban vannak. Ideig-óráig lehet trükközni különböző módszerekkel ( informatikusok tudnának mesélni ), de ezzel is csak odázni lehet a problémát. Emiatt kidolgozták az IPv6 szabványt, ami már a 32 –vel szemben 128 bitet, azaz 16 byte -ot használ a címkezelésre. Azt gondolhatnánk, hogy a 32 –vel szembeni 128 bit nem jelent nagy előrelépést és hamarosan eljöhet az idő amikor ismét szűkösnek bizonyul a tartomány.
A kétkedőknek először is egy adat :
2128 = 340 282 366 920 938 463 463 374 607 431 768 211 456,
azaz ennyi darab cím adható meg az IPv6 rendszerben. Talán lehet érezni, hogy nem kis eltérésről van szó az előző számhoz képest.
Ezt a számot sokan ki sem tudnánk mondani, ezért egy kis segítség:
340- szextillió
282- kvintilliárd
366- kvintillió
920- kvadrilliárd
938- kvadrillió
463- trilliárd
463- trillió
374- billiárd
607- billió
431- milliárd
768- millió
211- ezer
456
És most az érdekességek:
- Ha esetleg valaki attól tartana hogy nem jut neki IP cím, megnyugtatásul: sok billió cím jut minden egyes ember számára a Földön.
- 6,6 * 1023 darab címet lehetne kiosztani a Föld minden egyes négyzetméterére.
- Ha az IPv4 címtartományt egy 4 cm2 – es négyzettel jelképeznénk, akkor az IPv6 címhez egy Naprendszer méretű négyzetre lenne szükség.
- Ha most 1.000.000 darab/µs sebességgel elkezdenénk osztani a címeket, 20 év múlva érnénk a végére.
- A Föld felületének minden egyes atomjához hozzá tudnánk rendelni egy címet. És még maradna címünk, hogy 100 másik Földnél is ugyanezt megcsináljuk.
- A Föld 4,5 milliárd éves. Ha a Föld kialakulásakor elkezdtük volna a cím osztást másodpercenként 1 milliárd darabot kiosztva, mostanra a címtartomány egy-billiomod részét osztottuk volna ki.
- Hogy mennyi számítógépnek lehetne kiosztani címet, jól szemlélteti a következő példa. A Föld felülete kb. 510 billió négyzetméter. Ha egy számítógépet kb. egy tized négyzetméter alapterületűnek veszünk, akkor 10 milliárd darab számítógépet kell egymásra raknunk a föld teljes felületén, hogy kihasználhassuk a címtér egy-billiomod részét.
- Ha a csillagoknak szeretnénk IPv6 címet adni akkor sem lenne gond. 252 darab címet tudnánk osztani az ismert világegyetem minden megfigyelhető csillagához.
Azt hiszem egy időre megnyugodhatunk, sok minden elfogyhat a Földön, de a kiosztható IP címek egy darabig valószínűleg nem :-).
, 2022